Csíkos vadász
A tigris Ázsia nagymacskája. Elterjedési területe óriási, így több alfaja ismeretes. Ezek méretben, a bunda csíkozottságában, sőt szokásaikban is különböznek egymástól. Legszínpompásabban a trópusi tájak tigrisei. Az indiai királytigris rövid szőrű, fényes bundájú, szépen csíkozott, hatalmas termetű állat. A sűrű áthatolhatatlan dzsungeleket kedveli. Kitűnően úszik, szívesen hever a vízben. Ő a legnehezebb és a legnagyobb macskaféle és éjszaka jár vadászni. Étlapján különböző állatok szerepelnek, a tulok nagyságúaktól az egérig. Ám a dögöt és a partra vetett halat sem veti meg. Magányosan vadászik, vagy -a nőstény- serdülő korban levő kölykeivel jár zsákmány után. Az elejtett vadat biztos helyre hurcolja és őrzi, míg teljesen el nem fogyasztotta; csak azután indul el újabb zsákmány után.
Egy kicsivel több
A tigrisek nem vadásznak emberre, de néha mégis emberevővé válnak. Ha egyszer egy olyan helyen vagy, ahol találhatók tigrisek, és úgy érzed az egyik rád vadászik, a helyiek legjobb trükkjét vesd be ellene. Csak annyi a teendőt, hogy egy maszkot, álarcot viszel magaddal, de nem az arcodra kell húzni hanem a nyakadba tenni és a tarkód felé fordítani. Így úgy fogsz kinézni, mint akinek hátul is van arca és ezzel összezavarod a tigriseket. (Tudniillik a tigrisek hátulról szeretnek támadni.) aztán inkább felhagy a becserkészéseddel, mert azt hiszi, hogy minden irányból látni fogod.
Az összes macskaféle közül a hím tigris rendelkezik a legnagyobb vadászterülettel, ami alacsony vadsűrűség több ezer négyzetkilométer is lehet. A nőstényeké ennél kisebb, egy hím területén 4-5 nőstény is megfér egymás mellett. Ázsiában él, a Kaszpi-tengertől a Csendes-óceánig. Az indonéz szigetek dzsungeleiben éppúgy otthon van, mint Szibéria jeges tundráján. A sík vidékek lakója nem merészkedik 1500-2000 méternél magasabbra. A szibériai és a bengáliai alfaj a leghatalmasabb méretű. Súly 220-250 kg, testhossza farkával együtt akár 3 méter is lehet. Magassága 90-100 cm. Szőre rövid, a szibériai alfajnak puha, sűrű gyapjúszőrei vannak. Pofáját kétoldalt, különösen a hímnél, szakáll található. Bajuszszőrei erős szálúak, füle kicsi, lekerekített. Nem nevezhető tipikus éjszakai vadásznak, nappal is gyakorta kóborol, territóriuma határait újra kijelölve. Naponta 35-40 km.t is megtesz, vizeletével, végbélmirigyének váladékával sokáig fennmaradó jeleket hagy maga után. Vadászata során már a kijárt ösvényeken settenkedik nesztelenül, lesve a préda felbukkanására. A veszélyes önvédelmi fegyverrel, aganccsal, szarvval rendelkező állatoknak a torkát ragadja meg, a vaddisznóra egyszerűen, macskamódra ráveti magát. Főleg nagyobb patás állatokat zsákmányol, de Szibériában ínséges időkben, vagy ha a rágcsálók nagyon elszaporodnak, egerészésre is adja néha a fejét. Kerüli az emberlakta vidékeket, de India sűrűn lakott folyópartjain emberevő példányok is kialakulhatnak. Ezek főleg beteg vagy idős tigrisek, amelyek felfedezik, hogy az embert, minden hangoskodása ellenére mennyivel könnyebb elejteni, mint a dzsungel vadjait. Elejtett zsákmányát sosem kezdi ott helyben elfogyasztani, azt mindig elhurcolja valami védett bozótba. Egyszerre képes 35-40 kg húst megenni. Ha melege van, szívesen hűsöl a vízben akár órákon át. A nőstény a sűrű bozótban 2-3 kölyköt hoz a világra. Az első hetekben szüntelenül velük van, csak 3-4 naponta hagyja őket magukra, amíg éhségét csillapítja. Később, amikor már a szilárd táplálékot is igénylik, hosszan elkóborol vadászni. Ilyenkor az anyatigris félelmetes ragadozó, semmilyen vad nincs tőle biztonságban.
Szibériai tigris
(rövid)
A szibériai tigris hímjének testsúly megközelítheti a 400 kg-ot. Télre, védekezésül az olykor -40 °C-os hideg ellen, hosszabb szőrzetet növeszt. Téli bundája nemcsak vastagabb, hanem fehérebb is, hogy a hóban észrevétlenebbül cserkészhesse be áldozatait.
