A szavanna sebes vadásza
A gepárd Afrikában és Délnyugat-Ázsiában él, Indiából, valamint Afrika északi területeiről már kipusztították. Az emlősállatok közül ő a sebességi csúcstartó, rövid távon 110 km/órás sebességre képes. Egész testalkata a száguldást szolgálja. Áramvonalas a teste, s egy atléta sem tud kialakítani ennél arányosabb, hatékonyabb izomzatot. A gepárd rendszerint magányos vadász, s bár hihetetlen sebessége nagy előnyt biztosít számára, támadásai mégis sokszor eredménytelenek. Ha ugyanis a kiszemelt zsákmány időben félreugrik vagy a rohanás közben hirtelen irányt változtat, a gepárd gyakran eltéveszti a célt. Egy-egy ilyen vágta pedig rengeteg energiát emészt fel, éhkopp a támadás vége. 2-4 kölyköt hoz rendszerint a világra, ők, macskafélékhez illően, tüneményesen játékosak. A játék, mint tudjuk, elengedhetetlen a vadászat megtanulásához és elsajátításához.
Még több tudnivaló
A gepárd egy-egy szökellése 7 méteres is lehet. Csontváza erős, de könnyű, lábai hosszúak, vékonyak. Megnyúlt, hajlékony gerince rugóként működik: hatalmas ugrásokat tesz lehetővé a földön, és a gepárd úgy fordulhat, hogy mindig a nyomában legyen a zsákmányának (ugyanakkor, amint már írtam el is tévesztheti a fordulatokat). Koponyája kicsi és könnyű, szemei távol állnak egymástól, így jól fókuszálhat a zsákmány mozdulataira. Más macskaféléktől eltérően, a gepárd nem tudja visszahúzni a karmait, amelyek -akár a futócipő szögei- megkönnyítik a futást. Hosszú farka kormányrúdként szolgál, így könnyebben megtarthatja egyensúlyát, amikor fordul és kanyarodik. A gepárdnak kutyaszerű mancsai vannak, hozzájárulva a gyorsaságához. Kis testtömege miatt nem tudja elűzni a nagyobb ragadozókat, amikor zsákmánya vagy kicsinyei védelmére kerül sor.
 | ||
Békés természetét, rendkívüli képességeit felismerve már több ezer éve háziasította és használja az ember vadászatai során. Bundájának szőre egész rövid, mintázata sárga alapon egyszerű fekete pettyekből áll. Feje kicsi, füle rövid és kerek, szeme sarkában jellegzetes fekete folt van, ami egyedi, szomorú tekintetet kölcsönöz neki. Testhossza megegyezik farkának hosszával: 100-120 cm, magassága 80 cm körüli súlya 55-60 kg. Vadászata során nem követi a bevetett sémát, zsákmányát nem éjjel és nem lesből támadja meg. Nappal, főként a hűvös hajnali vagy szürkületi órákban indul vadászni. Lassú lépdeléssel, lehetőleg a magas fű vagy valamilyen bokor fedezékét kihasználva becserkészi áldozatát. Közben arra is ügyel, hogy a szél ne vigye szagát a jó szimatú antilop felé. Ha az állat megneszelve a legelést abbahagyja és figyelni kezd, a gepárd rögtön megmerevedik, mozdulatlanul várja, amíg az állat megnyugszik. Ezután folytatja a settenkedést. Mintegy 50 méterre megközelítve az antilopok csoportját, kocogni kezd feléjük, majd ha valamelyik menekülni kezd, akkor villámgyorsan utána iramodik, csak ekkor döntve el pontosan, melyik lesz a zsákmány. Azt utolérve mancsának egy, az állat farára mért csapásával feldönti, majd fogával torkon ragadva megfojtja. Amennyiben nem sikerül a kiszemelt prédát rövid távon, mintegy 400 méteren utolérnie, akkor felhagy az üldözéssel. A nőstény már két hónapos koruktól együtt vadászik kölykeivel, és csak másfél éves koruk után hagyja őket magukra. Előfordul, hogy néhány idegen hím is összeáll vadászni, és az ilyenkor szerzett zsákmányt minden veszekedés nélkül megosztják egymás között. Az anya állatok, amikor a kicsinyeiket hívják, olyan madárfütty szerű hangot adnak ki.  |