Őserdei ragadozó
A jaguár Amerika legveszélyesebb ragadozója. Texastól délre, egészen Patagóniáig, főként a folyók erdőborította partjain, mocsarakat szegélyező őserdőkben, lápföldeken él. A legnagyobbak Dél-Brazília mocsaras vidékein találhatók. A kifejlett állat testhossza 1,5-2 méter, farka 60-70 cm, súlya 80-100 kg. Alapszíne a vörösessárga, fekete foltokkal tarkítva. Farka nem teljesen a végéig foltos. Kinézetre az afrikai leopárdra hasonlít, de annál vastagabb, zömökebb. A feje, orra tömzsibb, bundájának foltjai nagyobban. Akár a leopárdok között, a jaguároknál is találni teljesen fekete színű egyedeket. Sok etológus szerint nem is két állatfajról van szó, hanem csupán egy faj földrajzi változatairól. Ezt az elméletet látszik alátámasztani az a tény is, hogy a fogságban együtt tartott jaguár és leopárd párosodhatnak, és így életerős, termékeny utódok jönnek létre. Bár valamennyi macskaféle jó úszó, a vízzel egyiknek sem olyan szoros a kapcsolata, mint a jaguárnak. Úszás közben csak a feje és a farka hegye van a felszínen. Farkával irányítva magát meglepő mutatványokra képes a vízben. Zsákmányát a vízben is üldözőbe veszi. Jól bukik alá, megfogja a kajmánt is. Az elkapott kajmánt a partra vonszolja, annak először a hasát tépi fel. Az éjszakánként partra mászó teknősök közül többet a hátára fordít, hogy ne tudjanak elmenekülni, majd nekilát lakmározni. A teknősnek először karmával kihúzza a fejét, és leharapja azt, majd húsát kikaparássza a páncélból. Kedvenc csemegéje a hal, amit vízben állva, mancsának egy hirtelen mozdulatával a partra hajít. A parton rokonaihoz hasonlóan vadászik, minden a környezetében fellelhető állatra veszélyt jelent. Sikerrel megtámadja a legnagyobb emlősöket, a vaddisznót, a szarvast. A háziállatok sincsenek tőle biztonságban, legyűri az elbitangolt szarvasmarhát, lovat, öszvért is. Kiszemelt áldozatát kúszva közelíti meg, majd egy-két ugrással ráveti magát. Sikeres támadás esetén a vadat nyakszirten, vagy torkon harapva megöli. Zsákmányát magával vonszolja a bozótba. Egyszerre mindig csak egy zsákmányt ejt. Ha az nagyobb, mint amit megbír enni, akkor elrejti, és a következő éjszaka újra visszatér hozzá, de régebben leölt vadat nem fogyaszt el. A nőstény az erdő mélyén lévő rejtekhelyen hozza világra általában két ivadékát. A kölykök bundája világosabb alapszínű és hosszabb szőrű, mint a kifejlett állatoké. A kicsik anyjuktól tanulnak meg vadászni, közel másfél éves korukig követik mindenfelé, majd önálló életet kezdenek.
Több infó
(Szintén extra rövid)
A jaguár sok más állat mellett anakondára is vadászik. A párok csak szaporodás idején tartanak össze.
