Kismacskafélék 2.

 A petymeg 

(Genetta genetta)

Élőhelye Észak-Amerika és az Ibériai-félsziget. A petymeg hosszúkás testű, rövid lábú ragadozó, mely testalkatában egyesíti a menyét- és macskafélék adottságait. A ragadozók -mint állatrendszertani kategória- ősei feltehetőleg petymegszerű lények lehettek. A petymegek a cibetmacskafélék családjában tartoznak, melyek nevüket a végbélnyílás környékén található mirigy váladékáról, a cibetről kapták. Ez a jellegzetes szagú, zsíros vegyület fontos alapanyaga a parfümipar számára.A petymegeknek a cibetmacskáktól eltérően nincs e váladék tárolására alkalmas cibetzacskójuk, így annak ürítése folyamatos. Mérete 50-55 cm, farka 40-45cm, testsúlya pedig 1-3 kg. Az északi petymeg a Pireneusi-félsziget ritkán látható faja. Elsősorban erdőkben, sziklavidékekben fordul elő. Rejtette életmódjának, ritkaságának köszönhetően elvétve kerül szem elé. Magányos állat, bár a hím és a nőstény területei általában átfednek. Éjszakai ragadozó, hosszúkás testével hangtalanul, szinte kígyózó mozgással közlekedik. Áldozatait, melyek főleg kisebb emlősök, madarak lehetnek, óvatosan cserkészi be. Alkalmanként, ha jobb nem adódik, rovarokat, férgeket is fogyaszt. A háziszárnyasokban jelentős kért nem okoz. Inkább hasznosnak, mintsem kártékonynak lehet nevezni, mivel a rágcsálók pusztításával hozzájárul a termesztett növények védelméhez. 

,,Érdekességek"
(Rövid)

estefelé és napnyugtakor jár vadászni. Az erdős, hegyes vidékeket kedveli. A Pireneusokban egy hóeke védővászna alatt is menedéket talált.